TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
2/2011. (II. 17.) önkormányzati rendelete
Tabdi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tabdi Község Képviselőtestülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. §. (2) és (5) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 31. §-ában, 47. § (2) bekezdésében és 49. § (2) bekezdésében, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében és 10/A. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat neve, székhelye
1. §
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tabdi Község Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6224 Tabdi, Kossuth Lajos utca 9.
(3) A Képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő.
(4) A Képviselőtestület a község címeréről és zászlajáról, valamint a helyi kitüntető díjak adományozásáról külön rendeletet alkot.
2. A Képviselőtestület ülése
2. §
(1) A Képviselőtestület évente a munkatervében meghatározott számú, de legalább hat rendes ülést, halaszthatatlan döntést igénylő ügyben szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2)
(3) A Képviselőtestület a rendes üléseit éves munkaterv alapján, a munkatervben meghatározott időpontban tartja. Rendkívüli ülés összehívását a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az alpolgármester is kezdeményezheti.
3. §
(1)
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülés időpontját, helyét,
b) a napirend megnevezését, előadóját,
c) annak a bizottságnak a megnevezését, amely az előterjesztést előzetesen megtárgyalja,
d) a közmeghallgatás helyét, időpontját.
(3) A munkaterv elfogadásáról legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. §
(1) A polgármester a testület rendes ülését az éves munkatervben meghatározott hónapban, a képviselőkkel történt előzetes egyeztetés szerint, ha ez nem lehetséges, az általa kijelölt időpontra (napra, órára) köteles összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább öt nappal korábban kell kézbesíteni.
(3) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az írásban benyújtott előterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles gondoskodni.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább három nappal korábban kell kézbesíteni.
(5) Különösen sürgős esetben a polgármester a rendkívüli ülést a (4) bekezdéstől eltérő módon is összehívhatja.
(6) A jegyző a Képviselőtestület üléséről a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – az ülés előtt legalább három nappal korábban – történő kifüggesztésével, az (5) bekezdés szerint összehívott ülésről az összehívás napján tájékoztatja a lakosságot.
5. §
(1) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, és azok előadóját, a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalását.
(2) A meghívóhoz a napirendi pontok sorrendjében csatolni kell az előterjesztéseket. A korábban elnapolt napirendi pont, a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés, valamint a 19. § (4) bekezdés szerinti előterjesztéseket ismételten megküldeni nem kell.
6. §
(1)
(2) A polgármester az ülésre tanácskozási joggal jogosult meghívni azt is, akinek az ülésen való részvételét a napirend tárgyalásához indokoltnak tartja.
(3) A képviselő, ha akadályoztatása miatt nem tud a testület ülésén részt venni, köteles távolmaradását legalább az ülést megelőző napon a polgármesternek bejelenteni.
3. Előterjesztési jog, az előterjesztés tartalmai és formai követelményei
7. §
(1) A Képviselőtestület ülésére, döntést igénylő ügyben előterjesztés benyújtására jogosult a Képviselőtestület tagja, a Képviselőtestület bizottsága, valamint a jegyző.
(2) A rendes ülésre szóló előterjesztést az ülés napját megelőzően, hét nappal korábban kell a polgármesternél benyújtani.
(3)
(4) Jogszabály előírása, a Képviselőtestület vagy a polgármester felkérésére nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, beszámolhatnak tevékenységükről. Ez esetben a 8. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
8. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozat-tervezet,
c) a külön jogszabály alapján kötelezően benyújtandó beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő megnevezését, a testületi ülés időpontját, az előterjesztés tárgyát,
b) az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti előterjesztéshez a döntési javaslat indokolását, valamint a rendelet-tervezet vagy határozat-tervezet szövegét,
c)
d) az előterjesztő aláírását.
(3) Egyszerűbb ügyekben, illetve a sürgősségi javaslathoz indokolást készíteni nem kell, a javaslatot ez esetben szóban kell indokolni.
(4) Az írásban előterjesztett indokolásnak tartalmaznia kell a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését, a döntést indokolttá tevő körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, valamint – szükség esetén – a téma átfogó értékelését segítő mellékleteket (statisztikai táblákat, térképvázlatot, az érintett tárgyban korábban hozott határozat szövegét, stb.).
(5)
(6)
(7)
a) a fizetési kötelezettségekről,
b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról készült beszámolókról,
c) a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról,
d) az önkormányzattal vagy a Polgármesteri Hivatallal jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól
szóló rendeletet-tervezetet, továbbá
e) azokat a rendelet-tervezeteket, amelyek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, valamint
f) a hatályos rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás kizárólag a magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
(8)
(9)
(10)
4. Az ülés napirendje
9. §
(1) A polgármester köteles a rendes ülésre az éves munkatervben meghatározott, a rendes és rendkívüli ülésre az előterjesztési joggal rendelkezők által benyújtott előterjesztéseket a meghívóban napirendként szerepeltetni.
(2) A polgármester, a képviselőtestület tagja, a jegyző, vagy bármely bizottság a rendes és a rendkívüli ülésen javasolhatja:
a) a meghívóban szereplő napirendek sorrendjének megváltoztatását,
b) napirend levételét vagy tárgyalásának elnapolását,
c) sürgősségi javaslattal új napirend felvételét.
(3) A sürgősségi javaslatot az előterjesztő legkésőbb az ülés megkezdéséig köteles a képviselőknek kiosztani.
(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.
(5) A napirend levételére, tárgyalásának elnapolására tett javaslatot indokolni kell. Azokat az előterjesztéseket, melyek tárgyalását a Képviselőtestület elnapolta, a következő rendes ülés napirendjére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a testület másként dönt.
(6) A sorrend megváltoztatásáról, a sürgősségi javaslat napirendre vételéről, a napirend elnapolásáról, valamint az ülés napirendjéről a Képviselőtestület dönt.
10. §
A határozatképességre a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést nyolc napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására ismét össze kell hívni. A meghívó újabb napirendeket is tartalmazhat.
5. A napirend tárgyalásának szabályai
11. §
(1) Az előterjesztő az ülésen az előterjesztésben foglaltakat szóban kiegészítheti, a rendelet- vagy határozat-tervezetet – indokolás mellett – módosíthatja, az előterjesztést visszavonhatja.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, aki köteles a válaszadásra.
(4) A válaszadást követően a bizottságok elnökei ismertetik a bizottság állásfoglalását, melynek elhangzása után az ülés – 2. § (2) bekezdés szerinti – elnöke a vélemények és hozzászólások ismertetésére megnyitja a napirend vitáját.
6. Módosító javaslat
12. §
(1) A vita során az előterjesztéshez a polgármester, bármely képviselő, a jegyző, továbbá a Képviselőtestület bizottsága módosító javaslatot nyújthat be. A javaslatot indokolni kell. A javaslat benyújtója a javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.
(2) A módosító javaslatot írásban vagy szóban, a döntési javaslat pontos szövegének megfogalmazásával kell előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító javaslatot az ülés elnökének kérésére írásban kell benyújtani. A szóban benyújtott javaslat írásbeli elkészítésére az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el.
7. Az ülés elnökének jogköre
13. §
(1) Az ülés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi az előre bejelentetten, és bejelentés nélkül távollévőket.
(2) Az elnök napirendi pontonként megnyitja, berekeszti a vitát, szavazást rendel el, megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) a szó megadása,
b) a tárgyra térésre felszólítás, javaslat a szó megvonására,
c) tárgyalási szünet elrendelése,
d) az ülés rendjének biztosítása.
14. §
(1) A vita megnyitása után a hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg szót.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a napirend vitájához hozzászólhat, ha részére az ülés elnöke szót ad, vagy akinek – bármely képviselő javaslatára – a Képviselőtestület szót ad.
(3) Az ülés elnöke – indokolt esetben – kezdeményezheti a hozzászólások maximum 2 percben történő korlátozását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz.
(4) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésben bármely képviselő szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet.
(5) Az ügyrendi javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.
(6) Bármikor szót kérhet a jegyző, ha törvényességi észrevételt kíván tenni.
15. §
Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Az elnök, eredménytelen második felszólítás után javaslatot tehet a szó megvonására, melyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. Akitől megvonták a szót, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
16. §
Az ülés elnöke – a testület hatékony és zavartalan működése érdekében – bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el.
17. §
Ha a Képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
18. §
(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő is javasolhatja. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalhatja, egyúttal reagálhat az elhangzott észrevételekre (zárszó).
(3) A zárszót követően az ülés elnöke a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen – az eredeti javaslathoz illeszkedő módon – ismerteti, majd szavazást rendel el.
8. A döntéshozatal szabályai
19. §
(1) A Képviselőtestület elsőként – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatokról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.
(2) A képviselő a javaslatról igen vagy nem szavazattal dönthet, a szavazás során tartózkodni nem lehet.
(3) A Képviselőtestület – bármely képviselő javaslatára – minősített többséggel dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a képviselők ABC sorrendben szavazhatnak.
(4) Szavazategyenlőség esetén tovább kell folytatni a vitát, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot a következő ülésen, a döntés meghozatalára jogszabályban előírt határidő esetén legkésőbb a határidő lejártáig kell ismételten napirendre tűzni.
20. §
(1) Az ülés nyilvánosságára, a zárt ülés elrendelésére, az egyszerű és minősített többségre, a titkos szavazásra, valamint a személyes érintettségre a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.
(3)
(4)
(5) A Képviselőtestület – bármely képviselő javaslatára – minősített többséggel dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a képviselők ABC sorrendben szavazhatnak.
9. Az interpelláció
21. §
(1) A képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellációt nyújthat be.
(2) Az interpellációt a polgármesternek kell megküldeni, aki továbbítja azt a címzetthez.
(3) Az interpellációra írásban kell a következő ülésen, de legkésőbb 15 napon belül válaszolni. Az írásbeli választ legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek kiosztani.
(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselőtestület sem fogadja el, elrendelheti az interpelláció tárgyának bizottság általi kivizsgálását.
10. Kérdések, bejelentések
22. §
(1) Kérdés, bejelentés minden olyan, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez.
(2) Kérdést a képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz – a feladatkörükbe tartozó ügyben - intézhetnek.
(3) A kérdést az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban, a napirendi pontok tárgyalását követően lehet a kérdezetthez előterjeszteni.
(4) A kérdezett – lehetőség szerint – az ülésen vagy az ezt követő legközelebbi ülésen köteles válaszolni.
(5) A bejelentés, illetve a kérdésre adott válasz felett vita nem nyitható.
11. A Képviselőtestület döntéseinek jelölése, kihirdetése
23. §
(1) A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2)
(3) Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni
a) az ülés napirendjének megállapításáról,
b) a zárt ülés, titkos szavazás, név szerinti szavazás elrendeléséről,
c) a személyes érintettség miatti kizárásról,
d) az ügyrendi és az interpellációs kérdésben
hozott döntéseket. A döntést ez esetben elegendő a szavazás számszerű eredményével
rövid szövegben rögzíteni.
(4) Az önkormányzati rendeletek megjelölésére a jogalkotásról szóló törvényben foglaltak az irányadók.
(5) Az önkormányzati rendeletet, valamint a Képviselőtestület normatív határozatát a jegyző annak meghozatalától számított öt napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki és gondoskodik arról, hogy azt az érintettek megismerjék.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyvébe és az előterjesztésekbe a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben betekinthetnek. A jegyzőkönyvet és az előterjesztéseket a jegyző az ülést követő 10 munkanapon belül köteles a Községi Könyvtárnak megküldeni.
12. A bizottságok szervezete és működése
24.§
(1) A Képviselőtestület a döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselőtestület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására eseti bizottságot választhat.
(3) Az elnök és a tagok személyére bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság elnökhelyettesét saját tagjai közül a bizottság választja.
(4) A Képviselőtestület a bizottságok elnevezését, létszámát, személyi összetételét, feladatkörét – minősített többséggel – bármely képviselő indítványára módosíthatja.
13. Állandó bizottságok
25.§
A Képviselőtestület állandó bizottságának elnevezése: Szociális és Ügyrendi Bizottság. A Szociális és Ügyrendi Bizottság létszáma: 5 fő
14. Az állandó bizottságok feladatai
26.§
A Szociális és Ügyrendi Bizottság az előterjesztés alapján előzetesen véleményezi, illetve állást foglal:
a) a költségvetési koncepcióról, az eredeti költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetről,
b) a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról,
c) önkormányzati kitüntetések, díjak alapításáról,
d) a más önkormányzatokkal való együttműködési, társulási megállapodásokról,
e) a szociális és gyermekvédelmi alapellátás átszervezéséről, megszüntetéséről,
f) a pénzbeli, természetbeni, és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról.
27.§
28.§
15. Eseti bizottság
29.§
(1) Az eseti bizottság elnevezését, feladatát, megbízatásának terjedelmét, tagjainak számát, személyi összetételét a Képviselőtestület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a Képviselőtestületnek. A Bizottság megszűnéséről a Képviselőtestület dönt.
16. A bizottság ülése
30. §
(1) A Bizottság ülését az elnök távollétében helyettese hívja össze és vezeti.
(2) A Bizottság tagja, amennyiben a bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni, köteles távolmaradását a bizottság elnökének – legalább az ülést megelőző napon – bejelenteni.
(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(4) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, az ülés nyilvánosságára, a zárt ülésre, a személyes érintettségre a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
31. §
(1)
(2) Az elnök a bizottság ülésére tanácskozási joggal jogosult meghívni azt is, akinek az ülésen való részvételét a napirend tárgyalásához indokoltnak tartja.
(3) A bizottság elnöke köteles a Polgármesteri Hivatalt a bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről, az (1) bekezdés e) pont szerinti külön meghívottakról az ülés előtt legalább három nappal korábban értesíteni. A jegyző legalább két nappal korábban köteles a tagok és meghívottak részére a meghívó és előterjesztések megküldéséről gondoskodni.
(4) Az ülések helye – az elnök eltérő döntése hiányában – a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.
32. §
(1) A bizottság üléséről – a Képviselőtestületi jegyzőkönyvre előírt szabályok alkalmazásával – jegyzőkönyvet kell készíteni azzal, hogy a jegyzőkönyvet, valamint a külön iratba foglalt döntéseket a bizottság elnöke írja alá.
(2) Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni az ülés napirendjének megállapításáról, a zárt ülés elrendeléséről, az összeférhetetlenség miatti kizárásról, önkormányzati hatósági ügyben a nem érdemi határozatról szóló döntéseket. A döntést elegendő a szavazás számszerű eredményével rövid szövegben rögzíteni.
17. A polgármester
33. §
(1)
(2)
(3) A polgármester köteles negyedévente beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a testület rendes ülésein tájékoztatást adni az átruházott hatáskörben – nem önkormányzati hatósági ügyben – hozott döntéseiről, továbbá a két ülés közötti fontosabb ügyekről.
18. Az alpolgármester
34. §
(1) A Képviselőtestület - saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
19. A jegyző
35. §
(1) A jegyző rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat feladatait érintő jogszabályokról, valamint évente beszámol a Képviselőtestületnek a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.
20. Polgármesteri Hivatal
36. §
(1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.
(2) A Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadást kell tartani hétfőn, szerdán és csütörtökön 7,30 órától 12 óráig és 12,30 órától 15,30 óráig, kedden és pénteken 7,30 órától 12 óráig.
(3) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
21. Lakossági fórumok
37. §
(1) A közmeghallgatás helyét és időpontját a Képviselőtestület az éves munkatervében határozza meg. A közmeghallgatásról a polgármester legalább öt nappal korábban köteles a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és szórólapok útján a lakosságot értesíteni.
(2) A Képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést hívhat össze.
(3) A falugyűlés összehívásáról a Képviselőtestület határozatában foglaltak szerint a polgármester köteles gondoskodni.
(4) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Képviselőtestület előterjesztéséhez kell csatolni.
22. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
38. §
(1) A Képviselőtestület köteles:
a) kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte,
b) megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 10 %-a kezdeményezett.
23. Záró rendelkezések
39. §
(1) Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti Tabdi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2008. (III. 27.) Kt. sz. rendelete, valamint a módosításáról szóló 6/2009. (V. 29.) Kt. sz. rendelet, a 6/2010. (IV. 28.) Kt. sz. rendelet, a 3/2010. (X. 14.) Kt. sz. rendelet, és a 15/2010. (XI. 18.) Kt. sz. rendelet.
Fábián Sándor Dr. Szentendreiné Bakos Erzsébet
polgármester jegyző
